Amikor baj van – felmondás, vitatott számla, egy baleset utáni elutasított kárigény –, a természetes reflex az, hogy az ember ügyvédhez megy. A biztosító „majd utólag” jut eszébe, hiszen a jogvédelem pont arra való, hogy fizesse a jogi költségeket. Csakhogy a jogvédelmi biztosítás költségbiztosítás, saját játékszabályokkal: a biztosító vállalja a költségeket, cserébe beleszólást kér abba, milyen költség és milyen sorrendben keletkezik. Alkuszként azt látom, hogy ez az egyik gyakori és sokba kerülő elutasítási ok – miközben kevesen tudnak róla. A jó hír: ezt a hibát a sorrend betartásával el lehet kerülni.
- A hazai jogvédelmi feltételek jellemzően előírják: perindítás, egyezségkötés, szakértő bevonása és az ügyvédi díj kialkudása előtt a biztosító írásbeli hozzájárulását kell kérni.
- Ha ez elmarad, a biztosító a hozzájárulás nélkül vállalt költséget elutasíthatja, vagy csak a jogszabály szerinti pártfogó ügyvédi minimális munkadíjat téríti – a különbözet Önnél marad.
- A szabad ügyvédválasztás törvényi jog, de nem jelenti azt, hogy bármikor, bármilyen díjért megbízhat ügyvédet a biztosító tudta nélkül: a sorrend számít – előbb bejelentés, aztán megbízás.
Mit írnak elő a feltételek?
A hazai jogvédelmi feltételek jellemzően kifejezetten rögzítik az előzetes hozzájárulás szabályát. Egy hazai termékismertető így fogalmaz: „Ön köteles a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását kérni minden olyan fontos intézkedés és eljárási lépés (pl.: perindítás, egyezségkötés, szakértő igénybevétele) megtétele előtt, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érintheti. Ennek hiányában a biztosító jogosult az így felmerült költség viselését megtagadni.” Egy másik hazai feltétel ugyanezt részletezi: a biztosított köteles a biztosító hozzájárulását kérni, ha keresetlevelet vagy fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri; a biztosítóval nem egyeztetett egyezség a biztosítási szolgáltatás tekintetében a biztosító felé nem hatályos; az ügyvéddel kötött, a díjat is tartalmazó megbízási szerződést pedig két munkanapon belül be kell nyújtani. A közös nevező: a biztosító nem utólag, a számla láttán szeretne értesülni arról, hogy per indult vagy ügyvéd dolgozik – hanem előtte. Ez nem bizalmatlanság, hanem a kilátásosság és az észszerű költség vizsgálatának feltétele, amelyről a kilátásosság-vizsgálat cikk szól.
Ügyvéd hozzájárulás nélkül: mi lesz a számlával?
A következmény feltételenként eltér, de két tipikus megoldás van. Az egyik az elutasítás: a hozzájárulás nélkül vállalt költség – szakértői díj, egy be nem jelentett per illetéke – nem a biztosítót terheli. A másik a „minimumdíjas” térítés: egy hazai feltétel szerint, ha a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizeti. Ez a jogszabályi minimum jellemzően lényegesen a piaci ügyvédi díjak alatt van, a különbözet pedig Önnél marad. Fontos: itt nem a jogeset egészére mond nemet a biztosító – az ügy lehet fedezett, csak a sorrend hibája miatt az ügyvédi számla egy részét vagy egyes költségeket nem áll. Hogy egy ügyben egyébként mely tételeket fizeti a biztosító, azt a mit fizet a biztosító egy ügyben cikk sorolja fel.
De hát szabad az ügyvédválasztás?
Igen – és ez nem mond ellent az előzőeknek. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) jogvédelmi biztosításra vonatkozó különös rendelkezései szerint bírósági és hatósági eljárásban, valamint érdekellentét esetén a biztosított szabadon választhatja meg jogi képviselőjét; a hazai feltételek ezt át is veszik. A szabad választás azonban arról szól, hogy ki járjon el – nem arról, hogy mikor és mennyiért, a biztosító tudta nélkül. A feltételek jellemzően azt kérik, hogy a választott ügyvédet és a megbízási díjat jelentse be, a biztosító pedig a díj észszerű, feladathoz mért mértékét fogadja el. Aki ezt a sorrendet betartja, annak a szabad ügyvédválasztás valóban jog; aki megfordítja, annak a joga megmarad, a térítés viszont csorbulhat. A részleteket a szabad ügyvédválasztás cikk írja le.
Sürgős esetben mi a helyes sorrend?
Első lépés a bejelentés a biztosító saját jogvédelmi vonalán – a feltételek jellemzően 15–30 napos határidőt írnak elő a jogeset bekövetkezésétől vagy a tudomásszerzéstől, a Ptk. 6:453. §-a szerint pedig a késedelmes bejelentés akkor jár jogkövetkezménnyel, ha emiatt lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. A bejelentés lépéseit a jogeset bejelentése cikk mutatja. Második lépés a tanácsadás-vonal: sok feltétel telefonos jogi tanácsadást ad, amely segít eldönteni, kell-e egyáltalán ügyvéd, és mit kell rövid időn belül megtenni. Harmadik lépés az ügyvéd: a biztosító szerződött ügyvédje vagy az Ön által választott, de a biztosítónak bejelentett képviselő – a megbízási díj előzetes elfogadásával. Ha valóban halaszthatatlan a lépés – határidős beadvány, hatósági eljárás –, a bejelentéssel egy időben, írásban jelezze, hogy sürgős intézkedésre van szükség: több feltétel külön kezeli a halaszthatatlan lépéseket, ez azonban a saját feltételében ellenőrizendő. Ha már megbízott ügyvédet, mielőtt a biztosítóhoz fordult volna, ne várjon tovább: küldje be a megbízási szerződést, és kérjen utólagos jóváhagyást – ez nem jár automatikusan, de a hallgatás csak ront a helyzeten. Ha az ügy elakad vagy vitássá válik, az Ön megbízásából segítek, amiben tudok – a feltétel értelmezésében és abban, hogy a kérdései a megfelelő formában jussanak el a biztosítóhoz; jogi képviseletet nem látok el, az ügyvéd dolga az ügyvédé.
Mit tegyen, hogy ez ne történjen meg?
Írja fel a kötvénye mellé a biztosító jogvédelmi bejelentő vonalát, és tekintse ezt az első hívásnak minden vitás helyzetben – az ügyvéd a második. Kötés előtt keresse meg a feltételben a „biztosított kötelezettségei” és az „ügyvédi díj” fejezetet: ott van leírva, mihez kell hozzájárulás, és mi történik nélküle. Ha már van szerződése, ugyanezt a két fejezetet most, nyugodt időszakban olvassa el – vitában késő. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és csak úgy, ahogy a szerződés a sorrendet előírja.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- LegitiMo V.I.P. Bázis Családi JogSzerviz – biztosítási termékismertető (TIV 2026/1): előzetes írásbeli hozzájárulás
- LegitiMo Jogvédelmi feltételek és tájékoztató (TJF 2025/1) – 18. és 21. pont: bejelentési határidő, jogi képviselő, hozzájárulás
- Generali Juris jogvédelmi és felelősségbiztosítási feltétel – VII., IX. és XI. fejezet: bejelentés 15 napon belül, megbízási szerződés benyújtása, pártfogó ügyvédi minimális munkadíj
- 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) – a jogvédelmi biztosításra vonatkozó különös rendelkezések (a jogi képviselő szabad megválasztása)
- Ptk. 6:453. § – a biztosítási esemény bejelentése és a késedelem jogkövetkezménye
