Ez a cikk arról szól, amiről egy biztosítási oldalnak elvileg nem érdeke beszélni: hogy a jogvédelmi biztosítás nem mindenre megoldás. A cégek jogi igényei két műfajra oszlanak – és a kettő két különböző eszközt kíván. Aki ezt tisztán látja, az mindkettőt jobban használja.
- A jogvédelem reaktív: kérdésekre és vitákra ad tanácsadást és költségfedezetet.
- Az ügyvédi megbízás proaktív: szerződést tervez, kockázatot előz meg, stratégiát épít.
- A jó felállás a legtöbb kkv-nál: jogvédelmi fedezet alapként + célzott ügyvédi munka a fontos pontokon.
Amire a jogvédelem való
A fedezet természetes terepe a bekövetkezett helyzet: kérdés merül fel – jön a tanácsadás-vonal; vita támad – jön a költségfedezet és a képviselet finanszírozása. Ez kisvállalkozásnál hatalmas érték: a jogi segítség hozzáférhetővé válik, költség-félelem nélkül. Az egyszemélyes jogi osztály cikk ezt a szerepet mutatja be részletesen.
Amire az ügyvédi megbízás való
A megelőző, tervező jogi munka más műfaj: a cég ÁSZF-je, a kulcs-szerződések megszövegezése, egy nagy értékű megállapodás tárgyalása, cégjogi átalakulás, adatkezelési megfelelés. Ezek nem „viták”, hanem beruházások a vitamentességbe – és jellemzően kívül esnek a jogvédelmi fedezeten, amely a jogvitákhoz kötődik. Aki ezt a munkát a fedezettől várja, csalódik; aki kihagyja, az a vitáit szaporítja. A jó szerződés a legkifizetődőbb jogvédelem – a biztosítás pedig arra az esetre való, ha a jó szerződés ellenére is vita lesz.
A munkamegosztás a gyakorlatban
Egy tipikus kkv-nál így fest a józan felállás. Alap: céges jogvédelmi fedezet a működés vitáira – követelések, munkaügy, bérlemény, hatóság. Erre épül: eseti ügyvédi megbízás a fontos pontokon – évente néhány alkalom, tervezhető költséggel. És a metszéspont: amikor a fedezett vitában ügyvéd kell, a szabad ügyvédválasztás szabályai szerint gyakran épp a cég által már ismert ügyvéd járhat el – a költséget pedig a feltételek szerint a biztosító állja. Így a két eszköz nem versenyez, hanem összeér.
Mikor „nő ki” a cég a fedezetből?
Van az a méret és jogi intenzitás, ahol már állandó jogi kapacitás kell – belső jogász vagy átalánydíjas iroda. De a tapasztalat szerint a jogvédelmi fedezet ilyenkor sem válik feleslegessé: a költség-oldalon (eljárási költségek, külső képviselet finanszírozása) továbbra is dolgozik, csak a szerepe változik. Ezt a méretezési kérdést tényszerűen érdemes átgondolni – ha a cégénél már az ügyvédi kapacitás a jó válasz, azt is megmondom.
Jó tudni: az ügyvéd és az alkusz nem versenytársak
Erre a cikkre néha rákérdeznek: „nem furcsa, hogy egy biztosítási oldal az ügyvédi munkát ajánlgatja?” Nem az – sőt. A jogvédelmi fedezet és az ügyvédi munka ugyanannak az éremnek két oldala: a jó szerződések kevesebb vitát termelnek, a maradék vitát pedig a fedezet teszi finanszírozhatóvá – amelyben aztán gyakran megint ügyvéd dolgozik, csak már a biztosító költségén. Az alkusz ebben a háromszögben a biztosítási oldal gazdája: nem ad jogi tanácsot és nem helyettesíti a jogászt – azt biztosítja, hogy amikor jogász kell, a költsége ne legyen akadály. Ezért mondom minden céges ügyfélnek: ha van jó ügyvéde, tartsa meg – a fedezetet úgy méretezzük, hogy a kettő erősítse egymást. Ha pedig nincs, a fedezet lesz az első lépcső, amin a jogi tudatosság a cégbe érkezik.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
